2017. január 20., péntek

dr. Szabó Andor (Hodász, 1924. április 26. - Székesfehérvár, 2017. január 20.)

Ma reggel meghalt apám. Mivel már évek óta gyűjtöm és digitalizálom a család fényképeit, ezzel az összeállítással szeretnék emlékezni rá. Károli Gáspár-díjas, teológiai aranygyűrűs református lelkész volt, Hencida község díszpolgára.

Ez volt a szülőháza, itt, ebben a szolgálati lakásban lakott apai nagyapám, K. Szabó Károly hodászi (később hódmezővásárhelyi) református tanító.



Másfél évesen, 1925. december 25-én.


Három évesen, 1927 körül.

Családi kép, Hodász, 1928 tavasz (apám kézírásával a magyarázat a hátlapon)


Érettségi képe: Kecskeméti Református Gimnázium, 1943.

Eljegyzés, 1950. január 21.


Esküvői képek: 1950. november 12.



Családi csoportkép 1958-ból, itt még csak négy gyerekkel.

Rolf Naumann és felesége görlitzi (Kelet-Németország), valamint Román János gáborjáni református lelkész társaságában a hencidai hídra vezető úton, 1969 nyarán


Doktorrá avatás a Debreceni Református Kollégium oratóriumában 1970. június 23-án. Ószövetséges volt, értekezését Hóseás könyvéről írta.



Szószéken 1973 júliusában


Családi csoportkép öt gyerekkel, a képen felesége, édesanyja, özv. Szabó Károlyné, anyósa özv. Fekete Gusztávné, veje, Mikola István, és első unokája, Mikola Orsolya.


Hencidai temetésen Holló László pocsaji lelkésszel.

A Berettyó gátján 1975 októberében.

Néprajzi, helytörténeti gyűjteménye előtt 1975-ben, amelyet aztán a községnek ajándékozott.

Hencida körzeti orvosával, Pécsi Istvánnal a parókia kertjében, 1975.

1992 szeptemberében sógornője, Fekete Borbála temetése előtt.


1996 tavaszán, röviddel a nyugdíjba vonulása előtt. 1950 és 1996 között volt hencidai református lelkész. A rendszerváltás körül már ajánlgattak neki jobb helyeket, de ő elkésettnek tartotta ezeket az ajánlatokat és maradt azon a poszton, amelyet a kommunista rendszer kiszolgálói száműzetési helynek szántak.

A hencidai lelkészek emléktábláján.


2003-ban Debrecenben az álatala szervezett családi találkozón sógorával, Csiszér Dezsővel.

Ugyanezen a találkozón a Debreceni Református Kollégium dísztermében.

Önéletrajzának 2007-ben megjelent második kiadása.


2007 őszén átveszi Hencida község díszpolgári oklevelét. (Akkor még nem a jelenlegi politikai irányzat vezette a falut.)

2008. május 3-án az öregdiákok nevében megkoszorúzza a kecskeméti árvaház emléktábláját.

Unokája, Szabó András Péter doktori védése utáni fogadáson, 2008. június 23-án az ELTÉ-n.

2009. augusztus 21-én Tiszavalkon családi találkozón, feleségével és sógornőjével, Csiszér Dezsőné Fekete Katalinnal.

Az utolsó fényképem róla, 2016. novemberében, a 66. házassági évfordulójukon, martonvásári lakásukban.

Requiescat in pace, sit ei terra levis.

2013. december 24., kedd

Karácsonyfa


Mint minden évben, most is megvettem. Egy méteres, itt áll még az ajtó előtt. Korábban én magam raktam be a tartójába, de mivel nincs érzékem az ilyesmihez, farigcsálás közben gyakran elvágtam a kezem (különösen fiatalabb koromban). Legutóbb, 2011. december 24-én az ügyeletes sebészeten kellett összevarrni a bal mutatóujjamat, ezért azóta már a karácsonyfaárussal beállíttatom a helyére.


Aztán behoztam a szobába:




Kiszabadítottam a csomagolásból:



Elővettem a karácsonyfadíszeket:


S elkezdődött a díszítés:


Ilyen lett a végére:


Áldott karácsonyt!






(Link a többi bejegyzéshez: szaboandras54.blogspot.hu)

2013. december 16., hétfő

Szepességtől Biharig

Nincs sok írnivalóm róla, beszéljenek a képek: megjelent a legújabb könyvem, amely tartalmazza mindazokat a tanulmányokat, amelyeket az elmúlt esztendőkben nem Szenci Molnár Albertről írtam. Köszönet a révkomáromi Selye János Egyetemnek, Liszka Józsefnek, a lektoroknak, és mindazoknak akik világra segítették. Ez a legszebb karácsonyi ajándék.
Ez az első borító (Thoraconymus Mátyás kéziratával):



És a hátsó borító:



A címlap:


A tartalomjegyzék eleje:


A tartalomjegyzék második lapja:



(Link a többi bejegyzéshez: szaboandras54.blogspot.hu)

2013. december 8., vasárnap

Német-magyar konferencia Pécsett, 1991


Az MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz-kutató Csoportja és a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek Reneszánsz-kutató Munkaközössége 1991. június 10. és 13. között tartotta ötödik közös konferenciáját a DAB pécsi székházában, Antike Rezeption und nationale Identität in der Renaissance insbesondere in Deutschland und in Ungarn címmel. Annak idején még javában élt az a megállapodás, amely alapján kétévente tartottunk közös tudományos üléseket, felváltva Magyarországon és Wolfenbüttelben. Én ekkor nem adtam elő, de mivel május végén jöttem haza a két hónapos wolfenbütteli kutatóútról, passzív részvevőként ott voltam a konferencián.
Ez év július 12-én Németh S. Katalin tette fel az alábbi 5 fényképet a Facebook-oldalára (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=599473293420862&set=a.599472846754240.1073741832.100000745913350&type=1&theater). Azért is ismétlem meg őket, mert némelyiken én is látható vagyok, még fekete szakállal

Klaniczay Tibor a siklósi vár fokán, ide kirándultunk:





Borkóstolás egy villányi pincében, balról jobbra: Klaniczay Tibor, Havas László, Dirk Schümer újságíró a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól, Péter Katalin, Friedrich Niewöhner, Borzsák István, én, Németh S. Katalin, P. Vásárhelyi Judit, Petneki Áron.

 Egy másik felvétel a pincéből, itt hátul Klaus Uhlig is látszik.


 Megint a siklósi várban: Klaniczay, Bodo Guthmüller, Petneki Áron (háttal), Török Gyöngyi és én (fényképezőgéppel a kezemben):


Vacsora Villányban: Petneki, Németh S., Niewöhner, Schümer, Uhlig, Borzsák, Klaniczay:





Innentől rajta van az is a képeken, aki a korábbi felvételeket készítette: Visóczki Márta, az Intézet akkori gazdasági vezetője, ezen a képen a siklósi vár előtt bal szélen:


Török Gyöngyi és Klaniczay Tibor a siklósi várkápolna kapujában, jobbra egy kőbe vésett Perényi-címer. Klaniczay mozdulata már a fájdalmakról, a betegségről árulkodik.


 Németh S. Katalin, P. Vásárhelyi Judit és Borzsák István a siklósi várfalon.


Bodo Guthmüller, Péter Katalin, Petneki Áron és Visóczki Márta a borpincében:


 Borzsák István és Márta ugyanott:


És még néhány felvétel a vacsoráról, az elsőn


 



 A desszert láthatólag Gundel-palacsinta volt:


A konferenciáról beszámoló olvasható itt: http://epa.oszk.hu/00000/00001/00364/pdf/itk_EPA00001_1991_03_345-346.pdf

A konferencia anyaga könyv formájában is megjelent a Balassi Kiadónál 1993-ban.

(Link a többi bejegyzéshez: szaboandras54.blogspot.hu)