2012. október 25., csütörtök

Pieve di Tremosine, 1990

1989. augusztus 4-én a Garda-tó partján fekvő Pieve di Tremosine községben elhunyt Illyés Elemér, Nyugaton élő Erdély-kutató. Rövid életrajzát lásd: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06752.htm
Német felesége úgy döntött, hogy férje könyvtárát a Ráday Gyűjteményre hagyja. Az intézmény nevében én mentem ki két alkalommal Olaszországba, hogy elhozzam a könyveket. Először 1990 tavaszán a Gyűjtemény kék Lada kombijával, Köntös László kíséretében, második alkalommal egy egyházi kisbusszal, valamint egy hivatásos sofőrrel ugyanazon év őszén. 

Ez Illyés Elemér sírja a tipikus olasz falusi temető falában:


A kis község a Garda-tó fölötti sziklafal tetején van, gyönyörű de nehezen megközelíthető helyen. A tóparti útról meredek és keskeny szerpentinen lehetett feljutni oda, amely helyenként egy sávnyira szűkült, s ilyen helyeken dudálni kellett, hogy a szembejövőknek jelezzük a jöttünket. Illyésék háza közvetlenül a sziklafal szélén állt, egy kerti úszómedence is tartozott hozzá, a vendégeknek külön kis lakrész dukált:


Itt állok a kertben a kerítésnél, hátam mögött a meredély, a tó és a szemközti sziklafal:


Ilyen fantasztikus onnan a kilátás:



Néhány további kép a faluból:




És egy őszi kép a tó felett:


Végül nem hoztuk el az egész könyvtárat, csak azokat a könyveket válogattuk ki, amelyek ritkák és értékesek voltak, többek között a Romániában 1945 után megjelent magyar könyvek szinte teljes gyűjteményét, amelyet Illyés Elemér egy élet alatt gyűjtött össze. A minden valamirevaló magyarországi könyvtárban megtalálható kötetekkel, kézikönyvekkel kapcsolatban azt tanácsoltuk az özvegynek, hogy ajándékozza őket valamelyik itáliai magyar intézménynek/tanszéknek.
Jellemző a rendszerváltás környéki viszonyokra, hogy a könyveket át tudtuk hozni két határon, minimális adminisztrációval.
Szép emlék a kétszeri olaszországi utazás, egy olyan korszakban, amikor még nagyon optimistán néztünk a jövőbe.

2012. október 16., kedd

A rejtőzködő bibliafordító

Megjelent a Kálvin Kiadónál a Károlyi Gáspárról írott életrajzom.

Az első borító:





A hátsó borító:




A címlap:




A tartalomjegyzék első lapja:




A tartalomjegyzék második lapja:


Megrendelhető az interneten is: http://www.kalvinkiado.hu/

(Olvasd el a többi 43 bejegyzésemet: http://szaboandras54.blogspot.hu/)

2012. október 10., szerda

David Chytraeus és Magyarország

David Cythraeus rostocki professzor (1531-1600) magyarországi kapcsolataira először 1991-es wolfenbütteli kutatóutamon figyeltem fel.

Tanulmányt és forrásközlést akkor írtam a témából, amikor Chytraeus halálának 400. évfordulóján felkértek, hogy tartsak róla előadást Rostockban. Ez volt a rendezvény meghívója:











Magyarországon is előadtam egy konferencián, amelyet Szőnyi György Endre rendezett egykori Mellon-ösztöndíjasok seregszemléjeként, 2003. július 10-13. között Szegeden. A meghívóját nem tudtam reprodukálni, mert egy olvashatatlanná vált régi pdf fájlban van. A konferencia kötete lassan készül, idén már korrektúra is volt, talán év végéig megjelenik. Illusztrációul a szegedi szállásom fényképe:


Magyar nyelven már napvilágot látott a cikk az id. Fabiny Tibor emlékére kiadott kötetben:
















(Nézd meg a többi  42 bejegyzésemet is: szaboandras54.blogspot.hu)

2012. október 4., csütörtök

Respublica litteraria

1999-ben jelent meg a Balassi Kiadónál az a tematikus tanulmánygyűjteményem, amelyet eredetileg az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1998-ban lezajlott habilitációm céljából állítottam össze. Az 1993 után írott tanulmányaimból válogattam. Ez volt a kötet borítója:


A címlap a sorozatcímmel:




A könyvészeti információk és a tartalomjegyzék első lapja:



 A tartalomjegyzék második lapja:




Végül a könyvre történt (általam ismert) hivatkozások:




    Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő humanizmus koráról, Balassi Kiadó, Budapest, 1999, (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok, 2), 184 l.

1.        FÜLEP Katalin, Szabó András = Új magyar irodalmi lexikon, 2. javított kiadás, főszerkesztő PÉTER László, CD ROM, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000.
2.        PÁLFFY Géza, A tizenhatodik század története, Budapest, Pannonica Kiadó, 2000 (Magyar Századok), 260.
3.        Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból I. KésÅ reneszánsz manierizmus és kora barokk, szerkesztette KOVÁCS Sándor Iván, Budapest, Osiris Kiadó, 1998 (Osiris Tankönyvek), 218.
4.        BENE Sándor, Theatrum politicum. Nyilvánosság, közvélemény és irodalom a kora újkorban, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999 (Csokonai Könyvtár, 19), 339.
5.        ÁCS Pál, Az idő ósága. Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 124, 319.
6.        FELD István, 16. századi kastélyok Északkelet-Magyarországon. A régészeti kutatások eredményei, Sárospatak, 2000 (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei, 38), 76, 148.
7.        Kovács Sándor Iván, Szenczi Molnár redivivus. Filológiai esszék, Budapest, Ister Kiadó, 2000, 138.
8.        LUX Etelka, Dudith András = Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor, főszerkesztő KŐSZEGHY Péter, II. kötet, Budapest, Balassi Kiadó, 2004, 256.
9.        JÁNOS István, Századok öröksége. Tanulmányok és esszék Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szellemi múltjából, Fehérgyarmat, Kölcsey Társaság, 2004 (A Kölcsey Társaság Füzetei, 15), 21.
10.     ÁCS Pál, Újfalvi Imre, Keresztyéni énekek. Debrecen, 1602 = Újfalvi Imre, Keresztyéni énekek, Debrecen, 1602, fakszimile kiadás, Budapest, Balassi Kiadó - MTA Irodalomtudományi Intézete - OSZK, 2004 (Bibliotheca Hungarica Antiqua, XXXVIII), 10, 11.
11.     Péter ÖTVÖS, Aus Wittenberg heimgekehrt. Möglichkeiten und Grenzen der Aktivität in der Heimat = Deutschland und Ungarn in ihren Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen während der Renaissance, hrsg. von Wilhelm Kühlmann und Anton Schindling, Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2004, (Contubernium, 62), 199.
12.     Gábor KECSKEMÉTI, Hungarian Connections of Nicodemus Frischlin, Camoenae Hungaricae 2 (2005), 97.
13.     KULCSÁR Péter, Forgách Ferenc = Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor, főszerkesztő KŐSZEGHY Péter, III. kötet, Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 160.
14.     VISKOLCZ Noémi, „Vagyon egy kis város Moguntian innen.” Hanau és Oppenheim szerepe a magyar művelődéstörténetben, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve XI (2005), 63.
15.     IMRE Mihály, A vizsolyi Biblia egyik forrása, Petrus Martyr, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerület, 2006, 12.
16.     P. VÁSÁRHELYI Judit, Szenci Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai. Előzmények és fogadtatás, Budapest, Universitas Könyvkiadó, 2006 (Historia Litteraria, 21), 25, 33, 216.
17.     ÁCS Pál, „Elváltozott idők”. Irányváltások a régi magyar irodalomban, Budapest, Balassi Kiadó, 2006 (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok, 6), 98.
18.     KECSKEMÉTI Gábor – KŐSZEGHY Péter – LUX Etelka, Levél = Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor, főszerkesztő KŐSZEGHY Péter, VII. kötet, Budapest, Balassi Kiadó, 2007, 18.
19.     SEBŐK Marcell, A vándorló humanista támogatása: Szenci Molnár Albert és a patronálás kérdései a magyar-latin szótár kapcsán = Dictionarium 1604. Szenci Molnár Albert szótára. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos ülésszaka, 2004. október 29., szerk. SZABÓ András, Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Budapest, 2007 (Libri de libris), 164.
20.     SZENTPÉTERI Márton, A költői játék ismeretelméleti szerepe a korai újkorban. Adalékok a Lusus poetici eszmetörténeti értemezéséhez = Dictionarium 1604. Szenci Molnár Albert szótára. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos ülésszaka, 2004. október 29., szerk. SZABÓ András, Országos Széchényi Könyvtár - Osiris Kiadó, Budapest, 2007 (Libri de libris), 236.
21.     SEBŐK Marcell, Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története (1554-1600), Budapest, L’Harmattan, 2007 (Mikrotörténelem, 1), 74-75, 385.
22.     NOVÁKY Gyula – SÁRKÖZY Sebestyén – FELD István, Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig, szerkesztette SÁRKÖZY Sebestyén, Budapes – Miskolc, Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum, 2007 (Magyarország várainak topográfiája, 1 – Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei, 5), 88, 183.
23.     ÁCS Pál, A mikrotörténelem határvidékén. (Sebők Marcell: Humanista a határon. A késmárki Sebastian Ambrosius története. Budapest, 2007), Budapesti Könyvszemle 20 (2008), 104.
24.     SZENTPÉTERI Márton, Egyetemes tudomány Erdélyben. Johann Heinrich Alsted és a herborni hagyomány, Budapest, Universitas Kiadó, 2008 (Irodalomtudomány és Kritika), 546.
25.     KŐSZEGHY Péter, Balassi Bálint. Magyar Alkibiádész, Budapest, Balassi Kiadó, 2008, 104, 372.
26.     IMRE Mihály, „Úton járásnak megírása”. Kulturális emlékezet, retorikai-poétikai elvek érvényesülése Szenci Molnár Albert műveiben, Budapest, Balassi Kiadó, 2009 (Humanizmus és reformáció, 31), 54, 329.
27.     PÁLFFY Géza, Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604–1608), Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 2009 (Századok Füzetek, 3), 38, 50.
28.     ÁCS Pál, Rimay János = Magyar művelődéstörténeti lexikon középkor és kora újkor, főszerkesztő KŐSZEGHY Péter, X. kötet, Budapest, Balassi Kiadó, 2010, 112.
29.     Pálffy Géza, A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században, Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 2010 (História Könyvtár. Monográfiák, 27), 172, 210, 504.
30.  FARKAS Gábor Farkas, Régi könyvek, új csillagok, Budapest, Balassi Kiadó – MTA Irodalomtudományo Intézete – Országos Széchényi Könyvtár, 2011 (Humanizmus és reformáció, 32), 54.

(Nézd meg a többi bejegyzésemet is: http://szaboandras54.blogspot.hu/)