Hencidai szótár 3.

Épületek
Ilyen volt a toronyablakból nézve Hencida főutcája valamikor a hetvenes években. A jobb alsó sarokban a virágzó akácfák alatt egy kerekes kút, innen hordtuk a vizet, amíg meg nem épült a vízvezeték. Az akácfák fölött a kisbolt teteje látszik: nem volt benne éppen bő áruválaszték, gyerekként sokszor vártam előtte, hogy megjöjjön a napi egy kenyérszállítmány, persze nem voltam egyedül. Baloldalt egy módosabb gazdaház (Ádányéké).

És egy tipikus hencidai utca a hetvenes évekből.

Régi hencidai ház: háromosztatú, tornácos, középen a nyitott kéményes konyha, jobbra az utcai fronton a tisztaszoba, amelyet nem is használtak, s télen nem fűtötték, balra hátul a lakószoba. Az építőanyaga vályogtégla, s náddal volt fedve. Alsós általános iskolás koromban jártunk egy ilyen házba (a temető mellé) néhány barátommal egy özvegyasszonynak segíteni. A férje a háború előtt csendőr volt, így játszani tudtunk izgalmas dolgokkal: egy tiszti karddal, második világháborús gázálarccal stb. Az ilyen házak többségét lebontották, vagy egyszerűen összeomlottak, miután elhagyták őket. A hatvanas években aki nem költözött el a faluból, az is kockaházat épített.

Apám 1970 körül kezdte el menteni a régi életmód tárgyi emlékeit a padlásokról, de akkor már az élelmes kereskedők a javát összeszedték. Ekkor állt össze a helytörténeti gyűjtemény magja. A lenti képen ő guggol a cserépedények előtt. A fehér nadrágos mellette valószínűleg Jezsi sógorom.

Ismét egy régi nádtetős, tornácos ház (ha jól saccolom Erdélyiéké), a Berettyó töltéséről fényképezve, háttérben a templommal és a két nagy fenyőfával. (A fenyőfák történetét majd még külön is megírom.) Kicsit látszik a parókia és annak kertje is.

Száj- és körömfájás
Az 1960-as években gyakran pusztított Hencidán az állatok között ez a betegség. Az alábbi linkeken lehet bővebben olvasni róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1j-_%C3%A9s_k%C3%B6r%C3%B6mf%C3%A1j%C3%A1s

http://www.matud.iif.hu/01jun/meszaros.html

Első lépésként bevezették a fertőtlenítést a buszállomáson, súlyosabb esetben karanténba rakták a falut, s a kivezető utakat karhatalmisták őrizték. Persze ki lehetett kerülni őket, a Berettyó gátján (a Cserén keresztül) át lehetett menni Gáborjánba, s ott felszállni egy buszra.


(Nézze/Nézd meg a többi feljegyzésemet is: szaboandras54.blogspot.com )